Ido a nemzetközi nyelv

- általános leírás -

Nagyon hasznos lenne ha ugyanúgy tudnánk más országok népeivel beszélni vagy írásban kommunikálni, mint akár saját honfitársainkkal.Mégis, a nyelvi korlátok ezt gyakran megnehezítik , ha nem ellehetetlenítik.

Sok ember számára a megoldás erre a kérdésre annyi :Tanuljanak meg angolul! Kétségtelenül az angol a legelterjedtebb nyelv a Földön, de megtanulása sok időt és bizonyos fajta képességet követel meg, és még távol van attól hogy általánosan, mindenhol beszéljék.

Sőt mivel hogy egyes meghatározott országok nyelve, nem nevezhető semlegesnek sem. Akik anyanyelvükként beszélik az angolt, vagy megtanulták, kétségkívül vonzó,, kényelmes lehetőség, de például egy franciának különböző dolgokat jelenthet.

Összehasonlításképpen, az ENSZ-nek öt, az UNESCO-nak nyolc hivatalos nyelve van,hasonlóan az Európai Úniónak is kb.ennyi, amely hatalmas mennyiségű pénzeket költ fordításra és tolmácsolásra. Noha az angol és a francia az uralkodó nyelv az EU-ban, a németek is szeretnék hogy nyelvük preferáltabb legyen.

Ha egy nyelv lenne használatos ,az hatalmas politikai és kulturális előnyhöz juttatná azt az országot vagy országokat ahol ez a kiválasztott közvetítő nyelv az ország saját nyelve. Természetesen ez a helyzet gyakran elfogadhatatlan a többi ország számára, annak ellenére hogy a nemzetközi postai szövetség hivatalos nyelvként még a franciát használja.

A megoldás erre a helyzetre egy semleges, megalkotott nyelv használata, mint az eszperantó, más néven ido. Egy ilyen nyelv nem helyettesíthet egy természetes nyelvet (ez valóságos vandalizmus lenne), hanem hidat teremtene olyan emberek között, akik más módon nem tudnának kommunikálni egymással. Ily módon ”félúton találkoznánk” a másikkal (lévén egyiknek sem az anyanyelve-a ford.), kevés vagy semmi előnyt nem jelentene ez senkinek.

A kiválasztott nyelvnek nem szabad mesterségesnek lennie. Létező nyelvek kellenek hogy képezzék e nyelv szókincsének alapjait (olyan nyelvek, amelyeknek sok közös szavuk van, a helyesírásbeli és kiejtésbeli különbségek ellenére is). A nyelvtan a lehető legegyszerűbb legyen, mentes olyan kivételektől és nyelvi sajátságoktól, amelyektől hemzseg bármely nép által beszélt nyelv.

Ez az ötlet vezérelte Scleyert a volapuk feltalálóját és Dr.L.Zamenhofot, az eszperantó szülőatyját, amely a legismertebb e tekintetben és ami feltalálásától kezdve, egy évszázada életben van. A gyakorlatban éveken át kipróbálva több változtatást is megélt.

Például Zamenhof kikerülhetetlenül összeegyeztette számban és személyben a mellékneveket a főnevekkel, méghozzá úgy hogy a mellékneveknek négy lehetséges vegződésük volt. Mint a magyar vagy az angol nyelv is mutatja, nincsszükség erre a komplikációra. Mégis, semmilyen változás sem lett az eszperantó szabályai szerint megalkotva. A szabályok javítása után az Ido-t tudományos szakemberek és nyelvészek fejlsztették ki.

Ennek a bizottságnak többek között adán nyelvészprofesszor Otto Jespersen és a francia matematikus-filozófus, Couturat is tagja volt. Ők az eszperantó nyelvből annak hiányosságait kihasználva és az „Idiom Neutral”-t(Semleges nyelv), és így alkottak meg egy nyelvet amely csaknem bizonyosan a legkönnyebb a világon és ugyanakkor a legprecízebb is. A másik javítás az volt hogy maga Zamenhof is lejegyzett egy nagyon logikus és megfeleő nyelvet; az eszperantóban az emberekre vagy az állatokra használt szavak(pl.’ember vagy’oroszlán’) inkáb hímneműek, ,lévén hogy a nőnemű alakot csak egy előtaggal képzik. Az alternatíva amelyet későb Zamenhof is javasolt de sajnos nem alkalmazott az volt hogy szavakat a semlegesnemű alakból kiindulva képzett volna, a hím-és nőnemű alakokat egyaránt képzővel alkotta volna meg.

Az Ido-ban szintén vagy egy hasznos névmás mint a finnben van hogy például egy alakkal fejezi ki a hím -és a nőnemű alakot (természetesen ugyanez a helyzet a magyarban is-a ford.) . Néhányan azt szeretnék hogy a spanyolban is legyen ilyen alak. Ezeket a javításokat átvették az Ido-ban-az eszperantóban nem- és az eredményt mindenki méltányolja aki már tanulta egyik-másik nemzetközi nyelvet vagy dialektusát, amelyekben nagyon sok közös van, beleértve Scheyer és Zamenhof elképzeléseit is.

Dícséretes az eszperantó mozgalomba az is hogy buzgalmán keresztül elterjesztette a semleges nemzetközi nyelv eszméjét, fontosságát is. Noha szinte mindenki hallott már eszperantó beszédet, -amely egy viszonylag könnyű nyelv - mégis a hangsúlyozás és bizonyos felesleges bonyolítás sokakat eltérítenek a tanulásától, még azokat is akiket vonzott ez az egész dolog. Az Ido ott működik ahol az eszperantónak hiányosságai vannak. Akinek van már tapasztalatuk az Ido-val tudják milyen jó is az amikor nem arra kell koncentrálni hogy kell mondani, hanem csupán a mondandóra. Ennyit az elméletről, de nézzük hogyan is működik ez a gyakorlatban.

Az Ido-t beszélők különböző országokban rendezett nemzetközi találkozói bizonyítják hogy a gyakorlatban is tényleg működik. Sok az Idón vagy a témáról íródott publikáció is van, amelyekben szószedet és nyelvtani rész is van a különböző nyelvek beszélői számára a svédtől a japánig. Sőt, egész meglepő mennyiségű költészet is létezik például a versbe szedett komikus-heroikus történet(Andreas Justétől a La Serchado). Egy kis világ vár arra hogy felfedezze bárki aki csak egy kis erőfeszítést tesz. A nyelvet használni önmagában hobby természetesen, de így is hozzájárulhat ahhoz hogy jobban megértsük a világot.

Több részletes információ az Ido-val kapcsolatos vagy azon íródott könyvekről az Ido Könyvszolgálaton érhető el. A nyelv melletti önkéntes mozagalom természetesen nemzetközi, a Nemzetközi Nyelv Szervezete (IDO) adja ki a „Progreso” című folyóiratot. Ha Idót használó emberekkel szeretnél kapcsolatba kerülni, a következő elérhetőségek egyikére írj:’

Reprezenteri di la linguo Ido